HÍREK »
A gepidák törtenéte röviden
Eredetükről, őstörténetükről saját vagy tárgyilagos írásos emlék nem maradt fent. A gepidák a gó tokkal azonos keleti germán nyelvet beszéltek, de valószínűleg más dialektusban. Más népekkel nem házasodtak, még a rokon eredetű népekkel is feszült viszonyban voltak.
A gepida embertípus közepes termetű, arányos testalkatú, jellemzően északi típusú volt, bár később átmeneti típusok is kialakultak. A valószínűleg keleti germán eredetű, magát gazdagnak, bőkezűnek elnevező népcsoport első egyértelmű régészeti nyomait a Visztula torkolatvidékétől lehet nyomon követni a 2-3. századtól kezdődően. A Kárpát medencében, pontosabban a Szamos Tisza és a Körösök vidékén a 3-4. században jelentek meg. Átmenetileg önálló hatalmi tényezőként innen törtek ki rendszeresen kelet és dél felé, újabb területekért harcolva. A gepidák eleinte törzsszövetségi vezetés alatt, faluközösségekben éltek. A valós hatalmat a népgyűlés gyakorolta. Királyt csak sorsdöntő történelmi helyzetben választottak.
A hun királyi központ és birodalom kialakulásakor nekik behódolva, de önazonosságukat meg tartva éltek, Attila szövetségesévé váltak. Attila halála után a gepidák valószínűleg szert téve a királyi kincsekre minden irányban jelentős területeket foglaltak el. melyet a kelet római birodalom is elismert. A bizánci császár is szövetségesévé fogadta őket, az így kibontakozó kapcsolatok révén felvirágzott Gepidia, de egységes uralom csak a 6. század végén jött létre. A 6. század végén a gepidák elfoglalták Sirmium városát, ide helyezték át központjukat és további kelet római területeket foglaltak el. Bizánc megvonta a az éves segélyt és szövetséget kötött a longobár dokkal, jelentős területeket biztosítva számukra.
A két germán nép, a longobárd és a gepida majd 30 évig háborúzott egymással, melyben a gepidák gyakran vereséget szenvedtek a longobárd lovassággal szemben. Az elfoglalt kelet római területeket elvesztették, csak Sirmium városát tarthatták meg, ahol királyi udvar alakult ki, itt verték a Kárpát medence első kora középkori ezüstpénzét is. Később Bizánc a longobárdokkal is felrúgta az egyezséget, így azok új szövet ségeseikkel, az avarokkal a gepidák területére törtek. A gepida hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett, királyuk elesett, a kincstárukat Bizáncba menekítették, a lakosság Itáliába vándorolt.
Az avar megszállás alatt Gepidia megszűnt, kisebb erdélyi központok élték csak túl, a 7. századra azonban ezek is beleolvadtak a környezetükbe. A feltárt gepida kincsek közül a legértékesebbek az Erdélyben földbe rejtett aranykincsek, az ún. szilágysomlyói régészeti lelet.
A gepida embertípus közepes termetű, arányos testalkatú, jellemzően északi típusú volt, bár később átmeneti típusok is kialakultak. A valószínűleg keleti germán eredetű, magát gazdagnak, bőkezűnek elnevező népcsoport első egyértelmű régészeti nyomait a Visztula torkolatvidékétől lehet nyomon követni a 2-3. századtól kezdődően. A Kárpát medencében, pontosabban a Szamos Tisza és a Körösök vidékén a 3-4. században jelentek meg. Átmenetileg önálló hatalmi tényezőként innen törtek ki rendszeresen kelet és dél felé, újabb területekért harcolva. A gepidák eleinte törzsszövetségi vezetés alatt, faluközösségekben éltek. A valós hatalmat a népgyűlés gyakorolta. Királyt csak sorsdöntő történelmi helyzetben választottak.
A hun királyi központ és birodalom kialakulásakor nekik behódolva, de önazonosságukat meg tartva éltek, Attila szövetségesévé váltak. Attila halála után a gepidák valószínűleg szert téve a királyi kincsekre minden irányban jelentős területeket foglaltak el. melyet a kelet római birodalom is elismert. A bizánci császár is szövetségesévé fogadta őket, az így kibontakozó kapcsolatok révén felvirágzott Gepidia, de egységes uralom csak a 6. század végén jött létre. A 6. század végén a gepidák elfoglalták Sirmium városát, ide helyezték át központjukat és további kelet római területeket foglaltak el. Bizánc megvonta a az éves segélyt és szövetséget kötött a longobár dokkal, jelentős területeket biztosítva számukra.
A két germán nép, a longobárd és a gepida majd 30 évig háborúzott egymással, melyben a gepidák gyakran vereséget szenvedtek a longobárd lovassággal szemben. Az elfoglalt kelet római területeket elvesztették, csak Sirmium városát tarthatták meg, ahol királyi udvar alakult ki, itt verték a Kárpát medence első kora középkori ezüstpénzét is. Később Bizánc a longobárdokkal is felrúgta az egyezséget, így azok új szövet ségeseikkel, az avarokkal a gepidák területére törtek. A gepida hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett, királyuk elesett, a kincstárukat Bizáncba menekítették, a lakosság Itáliába vándorolt.
Az avar megszállás alatt Gepidia megszűnt, kisebb erdélyi központok élték csak túl, a 7. századra azonban ezek is beleolvadtak a környezetükbe. A feltárt gepida kincsek közül a legértékesebbek az Erdélyben földbe rejtett aranykincsek, az ún. szilágysomlyói régészeti lelet.
a